| Az éjszaka világító virágai különböző utakon érkeztek el hozzám. Az Estike a dél-európai Kréta-kristályok tenger-könnycsillogásából született a holdvilágra. Maribor, e mediterrán folyondár egy tengeri kagyló oltalmában úszott-kúszott a hullámokverte sziklák között sodródva árapállyal-dagadállyal, mígnem egy arravetődő vitorlás felszín alatti szerelvényeibe nagysokára bele tudott csimpaszkodni, s végre megpihenhetett a tengernyi viszontagság után. A vidám kis hajó mi voltunk, s Marbellában lehorgonyozva, akarva-akaratlan, elvittük a fülkagylóncsöngőket a kikötővárosba, hogy további életüket a szárazföldön folytassák. Amúgyis vágytak a márványos városba. S a gyönyörű Nefelejcsengő! Óhaj! Vad napoktól cserzett, tüskés kaktuszlevél fonákjára fordulva csordult szemünk látására. Több szó ne is essék, tovább a függőkhöz! | ❂• The illuminating flowers of the night have arrived on different ways to me. Rocket was born to moonlight from marinal tear-sparkles of the Crete cristals. Maribor, the mediterranean creeper has sailed and crawled, sheltered by a seashell, drifting with ebb and flow between the cliffs hit by the waves unless, at last, she could clutch at a sailing boat's undersea fittings and take a moment to rest after such an ocean of vicissitudes. The merry sailing boat was us and, moored in Marbella, we have brought those pending-on-the-conchas to the port unintendedly, to continue their further lives on land. Anyway, they already have dreamed of the Marble City. Oh, the beautiful Alfonsina del Mar! She spilled to the sight of our eyes winding down from the back side of a spikey cactus leaf which was tanned by wild suns. I'm not willing to waste more words, let's go to the pendants! |
