Születésem óta imádják az ékszereket Japánban

1986. óta évente egy gyönyörű őszi napot tüntetnek ki Japánban az ékszerek ünneplésével: november 11-ét. Honnan tudom? 

A trú-trú, hogy e napon tették hivatalossá a karátot a távol-keleti államban - mint a drááágasááág mértékegységét. Azóta a hagyomány szerint minden évben egy nemzeti ékszernap alkalmával emlékeznek meg az eseményről. (forrás)

Ennek örömére november hónap kulturális-inspirációs-kutatós-mesélős témájában - amit a múlt héten találtam ki, hogy legyen minden hónapban valami baromiraérdekes is, ne csak én szerepeljek virtuálba' - sokrövidkisérdekes történetet olvashattok majd itt egy bizonyos, híres-neves, japán fémmegmunkálási technikával, magyarosan "dömöcköléssel" készülő japán ékszerekről. Először azt nézzük meg, hogyan alakulnak a fémek ékszerré, aztán kitálalok egy átfogó válogatást a miniatűr kis Fujikkal és pagodákkal díszített vintázs darabokról, az 192o-as évekből. Sugdosok róluk ezt-azt, végül a saját gyűjteményemet is megmutatom. Tartson velem, akinek van egy kis japán kattanása, kedve gondolatban elutazni egy távoli tájra, és ájuldozni...

Kezdetképpen álljon itt egy kollázs á'lá Pikássza és egy friss haiku:

Csorgó nyálamat

a monitoron túlról

senki nem látja.